29.1.13

ITT A TAVASZ?

Nem akarom elkiabálni, de mintha már érezném a tavaszt... Megjött a melegfront, elolvadt a hó és múlt vasárnap már élénk madárcsicsergést hallottam a parkban.
Talán a téli kihagyás, vagy csak a tavaszvárás az oka, nem tudom, de legszívesebben a nap 24 órájában szkreppelnék, annyi az inspiráció! 
Sabee-nak és Beedee-nek nemrégen egy új közös készlete jelent meg a Digiscrappers Brasil boltjában. A Once Upon A Time igazi esküvős romantikus készlet, de bármilyen oldalhoz fel lehet használni, mert színes és vidám és persze nem maradnak el belőle Szabi kézzel rajzolt elemei sem. Én ezt a két oldalt hoztam belőle:



Ezen kívül pont kapóra jött a korábban megjelent Purple Dream gyorsoldal csomag, mert a szüleim esküvői képeiből szerettem volna egy fotókönyvet készíteni. Még nem jött meg a könyvem az ArtsCow-tól, de itt látható digitális formában. Itt-ott a OUAT készletből is tartalmaz egy-két elemet és papírt:



Egy jó cikket olvastam Debbie Hodge-tól itt, amiben leírja, milyen trükkökkel alkothatunk Anna Aspnes-hez hasonló stílusban. Én mindjárt lecsaptam a font szekcióra és gyorsan letöltöttem a cikkben szereplőket, plusz még egy milliót erről az oldalról. Imádom a kézírásos betűtípusokat és a 2Peas név alatt rengeteg vidám, bohókás betűcsaládot találtam.
És egy idézet Gazdag Erzsitől (akinek a neve hirtelen ismerősen csengett és persze, ő írta a Meseboltot, aminek a borítója valamiért felejthetetlen számomra, valaki emlékszik vajon?), csak hogy legyen igazam és TÉNYLEG jöjjön már az a tavasz:

"Itt a tavasz, tudod-e?
leheletét érzed-e?
Virágszájjal rád nevet
virágszagú kikelet.
Rád füttyent egy bokorból,
füttyös madár torokból.
Rügyes ággal meglegyint
s érzed, tavasz van megint."

Szép hetet mindenkinek!

21.1.13

BEHAVAZVA

Keret és elem: The Lilypad Gallery - Winter wishes
 Nálunk is megérkezett a tél, ennek ellenére szerencsére idén eléggé problémamentes a közlekedés. Járhatóak az utak, közlekednek a vonatok, mégis messze szeretném már tudni a telet és élvezni a nyarat és a meleget, de hát persze ez még hónapokra van...
Addig is élvezzük azt, ami van alapon íme egy havas oldal:


 Bár ez a fotó nem új keletű, még 2011 decemberében készült. Galyatetőn teleltünk és odamenet 'beugrottunk' a Szalajka-völgybe. Nagyon szeretem ezt a képet, egyszer már fel is használtam egy oldalamhoz, még amikor elkezdtem szkreppelni, akkor csináltam rajta a manipulációt is.


Ez az oldal pedig Sabee termékeivel készült: Women's Silhouettes, Purple Dream Quickpages és Kraft Papers. Már régóta szerettem volna készíteni egy oldalt Marilynről, és most jött el az ideje, mert ezek a sziluettek és a gyorsoldalak is szép nőiesek.
Szép estét!

18.1.13

AZ ELSŐ

Az első oldalam az évben az SB.hu januári kihívására készült, zenei témájú oldalt kellett készíteni. Ilyen lett az enyém:


Nem vagyok pedig Elton John rajongó, de ez a szám: a Tiny Dancer már évek óta itt lappang bennem. Az egyik kedvenc filmemben a Majdnem híres-ben hallottam először, ami egyébként is telis-tele van a 70-es évek szuper zenéivel. Pont egy monumentális pillanatban szól ez a dal és az összes szereplő együtt énekli, ezért is maradt meg annyira. Aztán a New York-i utunk alatt is hallottuk, és más Elton John számokat is a rádióból, sokszor mi is énekeltük együtt. És már napok óta nem bírom kiverni a fejemből, hát feltétlenül oldalt kellett készíteni róla!
És a hét híre pedig számomra: CT tag lettem Sabee-nál! Az első, várva várt tagságom :) El sem hittem majdnem, mikor Szabi megkérdezte. Egy éve scrappelek nagyjából, olyan jó érzés, hogy sikerült elérnem azt, hogy egy tehetséges tervező fantáziát lásson az oldalaimban. Most pedig reménykedem, hogy méltó is leszek a feladatra.


7.1.13

ÚJ ÉV, ÚJ KEZDETEK

Keret és logo: Mommyish - New York State of Mind
Ugyan 2013 hivatalosan már hét napja elkezdődött, nekem valahogy megállt az idő. Én még mindig New Yorkban létezem, ahol nem számít milyen nap van és hány az óra, taxik suhannak az utcákon, emberek ücsörögnek a kávézókban, tárva-nyitva várnak a szupermarketek és drogériák. Ez a város tényleg soha nem alszik. Számunkra a víztartályok, állványzatok, szelíd mókusok és a metsző szél városa.
Elmondhatatlan érzés, amikor leszáll a repülő és minden... más. Nagy, zajos, olyan amerikai. (Mellesleg az IKEA áruház volt az egyik első dolog, amit megláttunk a repülőtéren, csak hogy mégse érezzük magunkat annyira idegenben:) Az ellentétek országa: van ami teljesen túlszabályozott (sok kereszteződésben rendőr irányítja a forgalmat annak ellenére, hogy a lámpák tökéletesen működnek), van ami teljes káosz (minden gyalogos akkor megy át a zebrán, mikor éppen kedve tartja, nem számít, hogy éppen egy tűzoltóautó jön ezerrel dudálva az utcán), vadiúj felhőkarcolók árnyékában állnak a több százéves templomok. Az ország hivatalos nyelve ugye az angol, de az ott dolgozó bevándorlók egymás között saját nyelvüket beszélik és mindenhol csak idegen szót lehet hallani, angolt szinte alig.
Valahogy a város sarkalatos pontjai kevésbé tűntek romantikusnak, mint a filmeken, köszönhetően a turisták tömegeinek, akik mindenhol ott vannak, sorba állnak és belegyalogolnak a készülő fényképeidbe. Chinatown, ahol a hotelunk volt, meg aztán egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, bár minden útikönyv kihagyhatatlannak minősíti. Koszos, túlzsúfolt és a kínaiak Sanghai-t csináltak belőle, a kultúrájuk vagy éppen annak hiánya a lehető legtávolabb áll tőlem.
Ezeket leszámítva életem legjobb 10 napja volt. A nap ezerrel sütött, minden nap legyalogoltuk a lábunkat az utcákon, Starbucks kávét ittunk, mogyoróvajas M&M's-t ettünk, mókusokat etettünk a város összes parkjában, Law and Order: SVU maratont néztünk a tévében, keresgéltük az 52 állam rendszámtábláit.
Csak ez a fránya időeltolódás ne lenne így hazatérve, öreg vagyok én már ehhez...
Viszont ha ezt sikerült kipihenni, akkor jöhet az alkotás! Több mint 350 képből tudok majd válogatni. Hacsak el nem felejtettem a scrapbookozást ebben a lusta 3 hétben :)